Ligeti Éva: Érzések

Most is hallom a suttogott szavakat,
amíg a szellő könnyedén simogat,
gyűrűbe fognak lopakodó árnyak,
szunnyadó álmok börtönébe zárnak.

Hívlak rozsdálló szívérzéseimmel,
csipetnyi vággyal, új reményeimmel,
hamvas szenvedély messzeségből lobban,
romos váramban várlak egyre jobban.

Bennem motoszkál nyugtalan mohóság,
kétes ábrándok nyomában valóság,
lélekkehelyben érzések örvénye
szívemet sújtja szerelem törvénye.

Ligeti Éva: Húsvétkor

Selymes füvet szél ringatja

Lombos fa fejét ingatja
Mezőn virág tarka-barka
Bársonyba bújt minden barka

Húsvétkor már jácint köszönt
Kóstolgatja a fényözönt
Nárciszokat Nap csavarja
Szellő tánca nem zavarja

Ligeti Éva: Fény és árnyék

Árnyad vagyok, tűnő homály
Lásd a bennem rejlő csodát
Rejtőzz lelkem fátyolába
Fürödj könnyem záporába

Fényed vagyok, úgy követlek
Mint a mézet csepegtetlek
Lelked édes sóhajtása
Szíved minden dobbanása