2014. augusztus 6., szerda

Váci Mihály: Nélküled

Elmúlnak így az estjeim
nélküled, csillagom.
Olyan sötét van nélküled,
-szemem ki sem nyitom.

Olyan nehéz így a szívem,
hogy szinte földre ver,
le-lehullok, de sóhajom
utánad- felemel.

Olyan csend van így nélküled,
hogy szinte hallani,
amit még utoljára
akartál mondani...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése