Sík Sándor: Kék csend

Kék víz idelenn,
Kék ég odafönn
Kék csend a szívemben,
Se bú, sem öröm.

Duruzsolva dong a
Víztükör,
Nem akarok semmit
Senkitől.
Langy ujjal a fény
Befogja szemem,
Hogy valaha sírtam,
Szégyelem.

Sík Sándor: Dal

Bús lelkét rámlehelte
A síró alkonyat.
Lágy ajka esti szélnek
S egy selymes, édes ének
Csókolja arcomat.

Lelkemben most virágzik
Egy ifjú kék virág.
Mondd: mért oly bús az alkony?
Mért könnyek közt mosolygom
E halk melódiát?

Sík Sándor: Dal

Bús lelkét rámlehelte
A síró alkonyat,
Lágy ajka esti szélnek
S egy selymes édes ének
Csókolja arcomat.

Lelkemben most virágzik
Egy ifjú kék virág,
Mondd, miért oly bús az alkony?
Miért könnyek közt mosolygom
E halk melódiát?...

Sík Sándor: Kék csend

Kék víz idelenn,
Kék ég odafönn
Kék csend a szivemben,
Se bú, se öröm.

Duruzsolva dong a
Víztükör.
Nem akarok semmit
Senkitől.

Langy ujjal a fény
Befogja szemem.
Hogy valaha sírtam,
Szégyelem.