Pálinkás Imre: Csendet szült a hallgatás

kínzón üressé vált a csend,
megszületett a hallgatás,
álmaink felett győzött a rend,
szerelmet temet az elmúlás

mosolyt kutatok a semmiben,
még várom a szép szavakat,
de már érzem fájó lelkemben,
feledni kell a lázas álmokat

nézz a csöndbe és megtalálod
mit magadtól könnyedén eldobtál,
múló világból néhány pillanatot,
mit egykoron velem álmodtál