Bódai-Soós Judit: betűkben ébred

sírnak a betűk a tollam alatt
nem értve csendjét a szívnek
vagy tán hinni nem tudják
hogy jó így
hogy nekem minden jól van
csökönyös panaszuk lankadatlan
mit elfogadnék
nem érzik elégnek
tintanyomai a telhetetlenségnek
boldogságért zokogó szavak
árulóim
reményem mégis bennük ébred