Éreztem, szíved vadul dobog,
kicsit még vergődött...
Nem bírta el az ostromot,
aztán csendesen megpihent.
Vágyad egy vágyat ringatott,
két karom forrón átkarolt.
Hallgattunk... a szívünk dalolt,
hatalmas forró éneket.
Mellemre ráhajolt fejed
és szeretett... szeretett.
Köröttünk meghalt a világ,
egymásra talált két vadvirág...
S forró szívem szíved felett...
lázasan-izzón, eggyé vált veled...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése