László Noémi: Szelek hátán

Földre borulni, hajló ág alatt,
vízfakadást kutatni,

jó volt a végig érlelt mozdulat,
a napteherrel zuhanó gyümölcs,

a magvak zizzenése,
sötétség érkezése,

fehér halak a tenger fenekén,
a tükör-égen korom-madarak,

utak, jelek, körök,
úszó csillagködök,
röglobbanás a levegő taván;

a legutolsó hegy túloldalán
jó volt repülni, szélre ülni fel,
égen és földön nem tévedni el.