Tekintetem
a tóparti földön sétál,
homályos,
de élő emlékekben botladozik.
A tó tükre
sóhajomtól megreped...
Szerelem-padok jajdulnak
alvó fák alatt
- kölcsönös élmény -,
torkomban visszagurul
egy könnycsepp
(az égből egy huncut
csillag kikukucskál),
arcomra mosoly merészkedik,
és elmerülök létezésünk csendjében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése