Felfalt ez a hét
kiszipolyozta agyam
mely mint szita
ereszt át mindent
mi összetarthatná
az embert
s az érzést hogy
széthullok
az idő rostájában
csak a hit és tudat
enyhíti
hogy vége van
egyelőre
holnap itt leszel
és végre
mellettem létezel
holnap nekem fog
szólni a dal
addig nincs más
mint álomba merülni
arcoddal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése