Mikor úgy érezted, hogy
összecsapnak feletted
a hatalmas hullámok,
nem vetted észre
a színes virágot
a rőt avarban...
Mikor azt hitted,
nem törődik veled senki,
nem figyeltél rá, hogy valaki
kezét szeretné nyújtani
a zűrzavarban...
Mikor szárnyszegetten,
terhektől görnyedten
cipelted kereszted,
nem láttad meg, hogy feletted
hófehér galamb
kering a magasban...
Pedig a színes virág az avarban,
a feléd nyúló kéz a zűrzavarban,
s a fehér galamb ott fenn, a magasban
Isten-arcot mutattak volna
neked a bajban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése