2014. január 26., vasárnap

Arany-Tóth Katalin : Falak mögött

És elfáradtál...
és ott maradt egy nagy lyuk,
ami folyton fáj.
De már nincs erőd...
sem hited...
sem elég szíved...
hogy merj szeretni...
Ezért inkább falakat építesz...
ahonnan kilátsz ugyan,
de be nem jöhetnek...


2 megjegyzés:

  1. "és ott maradt egy nagy lyuk,
    ami folyton fáj.-

    de kár,
    hogy úgy megy majd el,
    hogy alig-alig ismerte,
    mert a falakat magasra építette"

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akár ez is lehet a vers befejezése.Köszönet érte!

      Törlés