Sütő Barnabás: Szeress

Eddig még nem kértem soha,
mert büszke voltam, ostoba,
hogy szeress úgy, mint senki mást,
nem vártam tőled vallomást.

Most megteszem, mert félek én.
Szememben megfagy a remény.
Maradj velem, mert elveszek.
Hiányod megöl, eltemet.

Hát szeress úgy, mint senki mást.
Mint haldokló az álmodást,
ha érzi útja véget ért...
Adná lelkét a holnapért.

Szeress erősen, oly nagyon...
Tépd ki a szívemet! Hagyom.
Mert nélküled nem álmodok.
Ha nem szeretsz... hát meghalok.