Kagylóhéjból tört ágyon fekszem,
szétsodort álmok a vánkos alatt.
Telesírtam éjjel a hajamat,
csont az ingem horpadt mellemen.
Keserű a csók, mint a buborék,
szűkös torkomban pattog és ég.
Látod már nincsen kezünk és szánk
Átlátszó kövek hullanak ránk.
szétsodort álmok a vánkos alatt.
Telesírtam éjjel a hajamat,
csont az ingem horpadt mellemen.
Keserű a csók, mint a buborék,
szűkös torkomban pattog és ég.
Látod már nincsen kezünk és szánk
Átlátszó kövek hullanak ránk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése