Már nem esik, de a málnaszemek még sárbatiportan
Rettegik a nagy időt és kábulatát a bukásnak,
Már nem elég a félő gondolat, már nem elég a
Bánat, hűvös esőjét félem az alkonyi tájnak:
Páfrányborda remeg meg a víztől, föld szaga árad,
Mit tegyek, mondd, mit, hogy ne akarjak menni utánad?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése